Garay tér

Készítette Szárnovszky Ferenc 1898-ban.
Barabás Miklós rajza alapján formázta meg Szárnovszky Ferenc a költő szobrát. Az öntés Párizsban készült a Gruet öntőműhelyben. A talapzatot Hector d'Espona műépítész tervezte és Andretti Anzelm budapesti kőfaragó készítette el. A talapzat elején helyet foglaló nőalak (babérágat nyújtó géniusz) Kálmán Dezső kölesdi pap által a Borcsa nevet kapta. A hátoldalon lévő dombormű "Az obsitos" egyik jelenetét ábrázolja.

Garay János költő, író, újságíró és szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1812. október 12-én született. Első kiadott műve, a Csatár című hősköltemény 1834-ben jelent meg Augusz Antal és Bezerédj István támogatásával. Legismertebb műve, "Az obsitos" főszereplője Háry János, a nagyotmondó leszerelt katona, aki valóban létezett, egy feltehetően simontornyai származású fazekas volt, aki mesterségében nem tudott nagyot alkotni, de nagyotmondása híres volt.

Háry János alakját Kodály Zoltán öntötte daljátékba, Farkas Pál pedig bronzba.