Épült 1864-1868 között neogót stílusban, Hans Petschnigg tervei szerint.
Az Újváros Szekszárd északkeleti családi házas övezete, amely az 1794-es nagy tűzvész után vált lakott területté.

A templom építését Hrabovszky Péterné Kassay Anna kezdeményezte, aki alapítványt hozott létre ebből a célból. Az alapítvány kezelője, gazdája Augusz Antal báró volt. A templom tervezésére pályázatot írtak ki, melyet Ybl Miklós és Reiter Ferenc bíráltak el. A pályázatot Hans Petschnigg akkori bécsi, később grazi építész terve nyerte meg.
A kivitelezéssel Wágner János pesti építészt bízták meg.
A templom szobrászati díszítéseit a bécsi Joseph Schönfeld készítette.

Augusz Antalnak sikerült megnyernie Liszt Ferencet arra, hogy a templom szentelésére egy misét komponáljon, azonban az nem készült el időre, ezért a koronázási mise részleteit adta elő a Budai Dalárda. (1868. szept. 25-én)
1870-ben, Liszt Ferenc hosszú (3 hónapos) szekszárdi tartózkodásának idején aztán komolyan nekiálltak a Szekszárdi mise bemutatóját előkészíteni, de a bemutató elmaradt, ezúttal világpolitikai okokból. A misét végülis Jénában mutatták be 1872-ben. A szekszárdi bemutatóra csak 1978-ban, Augusz Antal halálának 100. évfordulóján került sor a Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportjának kezdeményezésére, a Budapesti Kórus önzetlen ajándék-előadásában.