Kápolna tér
Épült 1751-1758 között barokk stílusban.
Műemlék.
E kies fekvésű búcsújáróhely története a mohácsi vész utáni időkből
veszi eredetét, midőn a szegszárdi lakosok a vad török elől a hegyekbe
s a város határán elterülő rengeteg erdőségekbe vonultak, hogy életöket
megmenthessék. A pusztító török had fölégetve a várost, a menekülőket
fölkereste rejtekhelyükön és ekkor történt, hogy ott, ahol most a Remete
kápolna kapuja áll, a szegszárdi lakosságból igen sokan elhullottak
az ellenség fegyverei alatt. Ezt a szomorú eseményt egy jámbor zarándok
megtudta és a hegy tövében, ahol az
üde forrásvíz most is csörgedezik,
letűzte keresztes botját és hajlékot emelt magának. Ide jártak ki azután
a hívek a jámbor remetéhez, aki buzdította őket a Szent Szűz tiszteletére.
Így azután Szűz Mária tiszteletére a hívek adományaiból felépült egy kis
kápolna, később pedig a mostani templom.
(Tolnamegyei Közlöny 1899)
Esterházy Pál nádor leírása szerint már a török idők előtt is, a 11. századtól kezdve kedvelt kegyhely volt itt.
A mai kápolna kegyszobra, ami a mariazelli Mária-szobor másolata, a 19. század elején került ide Bécsből. A szobor vitrinjét Theisz Ádám szekszárdi asztalos- és üvegesmester készítette. |
A több évszázados hársfák tövében kálvária vezet fel a Szenvedő Krisztus szobrához. A menthetetlen régi stációképek helyett Bucsányi Kálmán szekszárdi restaurátor alkotott új domborműveket 1990-ben.