A magyarországi szerb ortodox szerzetesképzés központja 1585 óta.
Magyarország egyetlen működő szerb kolostora a Tolnai megyei Grábóc
faluban található. Múltja több mint 400 évre nyúlik vissza. 1585-ben
a dalmát tengerpart egyik szerb kolostorából, Dragovicból öt szerzetes
elindult, hogy a Dél-Dunántúlon korábban megtelepült szerbektől nyert
értesülés alapján kolostort alapítson és ellássa a paphiánnyal küzdő
hívek lelki szolgálatát. 1619-ben Dragovic összes szerzetese áttelepült
Grábócra.
A domboldalon álltak még az Árpád-kori bencés apátság romjai, melynek falain keresztény szentek képeit lehetett felismerni. A hely szelleme vonzotta ide a szerzeteseket, akik a patak mentén építették fából készült celláikat.
Az első kis templom 1587-ben épült kőből és agyagból. 1667-ben az uszkocsik, 1703-ban a kurucok dúlták fel. 1712-ben helyreállították a kis templomot, majd 1736-ban elkezdtek köré-fölé építeni egy nagyobbat, Mórágyról származó gránit terméskőből és helyben égetett téglából. Közben a kis templomot tovább használták, míg 1738-ban lebontották, kihordták, és aug. 13-án már az új templomban mondhattak Liturgiát a budai püspök jelenlétében. A templom 1741-ben lett kész, de egyelőre torony nélkül. A torony 1761-ben épült, majd 1795-ben további munkák során gyarapodott. A harangot egy 1808-ban megtalált régi repedt harang anyagából öntötte Vajnert Péter pécsi harangöntő mester.